Természet Csodái: Titokzatos tengeri lények I.

Titokzatos tengeri lények

A murénák világa

A mindenki által kedvelt, barátságos delfinek mellett kísérteties lények is lakják a mérsékeltövi és trópusi tengereket. A murénafélék (Muraenidae) az angolnaalakúak (Anguilliformes) rendjébe tartozó család, amibe csaknem 190 faj tartozik. Hosszú, kígyószerű testük akár 3 méterre is megnőhet (1. kép).

1. kép: A muréna kígyószerű teste: megtévesztő,

ugyanis a csontoshalak osztályába tartozik

Különösen a korallzátonyokat kedvelik, szűk üregekben tanyázva várják, hogy gyanútlan prédájuk arra kószáljon. Táplálkozásuk körül több rejtélyes kérdés is felmerült az őket tanulmányozó kutatókban.

A legtöbb ragadozóhal a vákuum-mechanizmus segítségével juttatja áldozatát a szájüregből a gyomorba: a „légüres teret” vagy rágóizmuk hirtelen megfeszítésével, vagy gyomruk kitágításával idézik elő, ezzel elegendő szívóerőt biztosítva a táplálék továbbhaladásához. A muréna azonban nem képes erre, hiszen a korallzátonyok szűk üregeiben várakozva nincs elegendő hely a művelet megvalósításához. Akkor vajon hogyan jut a vergődő zsákmány az állat gyomrába?

A sokat kutatott kérdésre néhány évvel ezelőtt derült fény. 2007-ben, a Kaliforniai Egyetem kutatói, Rita Mehta és Peter Wainwright érdekes jelenségre lettek figyelmesek: egy második állkapocsra. Ugyan már régebben bebizonyosodott, hogy több mint harmincezer halfaj rendelkezik hasonló szervvel, az azonban meglepetésként hatott, hogy egyes fajok ezt előre is tudják nyújtani (2. kép).

2. kép: a muréna második állkapcsa a) nyugalmi b) előretolt állapotban.

Videokamerával rögzítették majd lassítva elemezték a folyamatot: első lépésként a muréna az elülső állkapcsában ülő tűéles fogaival megragadja áldozatát. Ezek a fogak a garat felé néznek, így a zsákmány képtelen kihátrálni az erős fogásból. A rögzítés után hátulsó állkapcsát előretolja - ami nyugalmi helyzetben koponyája mögött nyugszik -, megragadja prédáját, a garat felé húzza, majd könnyedén lenyeli. Ez a néhány tizedmásodpercig tartó folyamat a magyarázata annak, hogyan képesek akár a náluknál szélesebb halakat is elfogyasztani. Mehta és Wainwright további kutatásaikban arra keresik a választ, hogy pontosan mennyire képesek előrenyújtani állkapcsaikat.

Akad egy másik furcsaság is a murénák táplálkozása körül: többször rajtakapták őket, amint másik hal társaságában kutatnak préda után. Alkonyatkor jelet adnak egymásnak, hogy készen állnak a közös vadászatra, majd együtt pásztázzák a vidéket: amíg a muréna a korallüregeket járja, addig a ragadozó hal kint járőrözik. A vadászat mindkettejük számára sikeresebb, mint egyedül. Ennek oka, hogy a ragadozóhal jelenlétével megijeszti a kisebb halakat, amik a korallüregekbe menekülnek, egyenesen a muréna szájába. A muréna pedig az üregekben rejtőző zsákmányhalakat zavarja ki, egyenesen partnere szájába. Hogy ez az együttműködés miként alakult ki, illetve hogy a muréna pontosan milyen halfajokkal hajlandó együttműködni, még rejtély. És mivel az állatvilágban két különböző faj ilyen mélységű kooperációja felettébb ritka, további vizsgálatok alapja ez a jelenség.

A folyó kutatásokat nehezíti, hogy a murénák megfigyelése nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek első látásra tűnik. Remekül el tudnak bújni mindenféle méretű üregben, ráadásul rejtőzködő színük észrevételüket is bonyolítja. Ezen kívül az óvatlan búvárok olykor veszélyes sérüléseket szenvedhetnek. A hiedelmekkel szemben a balesetek bekövetkezésének oka nem az, hogy a murénák „vérszomjas szörnyetegek”. Inkább az, hogy ezek az állatok territórium-védők, így a lakóüregeikbe benyúló, betolakodó búvártól megpróbálnak a lehető leghatékonyabban megszabadulni: egy nagy harapással. Csupán néhány faj rendelkezik méregmiriggyel, így a mély, tépett seb elfertőződése általában nagyobb kockázatot jelent.

Habár, mint láthattuk, a murénák kutatása cseppet sem veszélytelen vállalkozás, számomra érthető, hogy egyes embereket magával ragadja ezen állatok különleges életmódja. Még jó néhány nyitott kérdés áll a lelkes biológusok előtt, ezért valószínű, hogy fog még a tudományos világ a murénákról szóló hírektől zengeni.