Egy különleges élőhely: Mangrove

Egy különleges élőhely:

Mangrove

Mangrove-jellegű életközösségek borítják a trópusi tengerpartok 60-70%-át, többek közt az indo-maláj térséget, az Atlanti Parti Esőerdő Rezervátum egy részét és É-Ausztráliát is. Ez az élőhelytípus olyan lassan mélyülő tengerpartokon alakul ki, ahol csekély a hullámverés vagy esetleg folyóbefolyás található.  Az itt őshonos növény-és állatvilág alkalmazkodott az egyedi életfeltételekhez, megküzdve egyrészt az ár-apály okozta tengerszint-ingadozással, másrészt a változó sókoncentrációval is.

1. kép: Tipikus mangrove táj: Míg a növényzet apály idején szárazra kerül és  láthatóvá válik a kusza, mindent átszövő gyökérrendszer,addig dagály idején majdhogynem a lombkoronaszintig ér a sós tengervíz.

Azt evolúció csodái

      Ezeket a tengeri mocsaraknak is nevezett élőhelyeket naponta kétszer (dagálykor) tenger borítja, emiatt a növények só tűrő képessége igen nagy. A felvett többlet sót vagy elhalt leveleikben raktározzák vagy levelükön speciális mirigyeik segítségével kristályos formában kiválasztják. Ezeket a szemcséket a szél lefújja, vagy az eső lemossa, véglegesen megszabadítva ezzel a növényt tőle (2/A kép). A mangrove fák anaerób (oxigénmentes) iszapban élnek, ezért kénytelenek talajból kinyúló légzőgyökereket (pneumatofórákat) ereszteni. A levegőt a kiálló gyökércsúcsokon lévő speciális pneumatódákon át veszik fel. Ennek a módosult gyökérnek másik funkciója a rögzítés biztosítása. (2/B kép)

Talán a legérdekesebb jelenség a növények szaporodása. A megtermékenyítést követően a mag kifejlődése, csírázása és magonccá fejlődése még a fán megtörténik (azaz elevenszülők!) és csak ezután hullnak le az iszapba és kapaszkodnak meg benne. Ez azért fontos, mert a növényeknek gyorsan kell gyökeret ereszteniük, különben a vízmozgás elsodorná őket a part mellől. Mivel a lehulló, már gyökeres növénynek a súlya jelentős, ezért azonnal belefúródik az iszapba.

      Nemcsak a növény, hanem az állatvilág összetétele is nagyon vegyes: míg a lombkoronaszintben szárazföldi fajok (madarak, hüllők, rovarok, majmok), addig a gyökereken helytülő tengeri állatok élnek.

2/A kép: Vörös mangrove ível át a Sonneratia alba légzőgyökerei felett Mikronéziában.

2/B kép: Sókristályok ültek ki a szürke mangrove levelére

Mangrove és az ember

      A Földön ritka az olyan élőhely, amihez az ember ne nyúlt volna hozzá. Nem történt ez másként a tengeri mocsarakkal sem. Egyrészt gazdag hal- és rákállománya, másrészt keményfaanyaga miatt kedvelt célpont a part menti lakosság számára. Az elmúlt évtizedek során az ázsiai mangrove erdők közel felét kiirtották, helyüket rizsföldek, garnélarák aqua-kultúrák és beépítet területek foglalták el. Ezen monokultúráknak biológiai diverzitása nagyban különbözik az eredeti élőhelyétől, jóval kisebb fajszámmal rendelkeznek. Ezáltal kiszorul rengeteg olyan faj, amelynek korábban a mocsárerdő adott otthont.

      Emellett az embereknek is fontos, hogy a mangrove erdők fennmaradjanak, ugyanis 75%-kal csökkentik a partra verődő hullámok energiáját. Az általuk szegélyezett szigetek bizonyos fokig védettséget élveznek a nagyobb viharok és tornádók ellen. A 2004-es Indiai-óceáni cunaminál is döntő szerepet játszottak több partrészen a veszély elhárításában.

A WWF 2005 tavaszán tanulmányt jelentett meg „Zöld újjáépítés” címmel, melynek célja a cunami sújtotta területek környezettudatos újjáépítésének segítése. Ehhez kapcsolódóan négy nemzetközi természetvédelmi szervezet 2005 decemberében mutatta be a „Zöld part” (Green Coast) programot, amely a mangrove erdők, mint természetes partvédő falak, újratelepítését szorgalmazza. Céljai közt szerepel emellett az erdőirtás megállítása, a fenntartható erdőgazdálkodás megteremtése, valamint a kisebb léptékű, úgynevezett szelíd mezőgazdálkodás és halgazdálkodás megteremtése is.

Forrás

http://www.geographic.hu/Termeszet/2005/12/Egy_evvel_a_cunami_utan_zold_ujjaepites
http://photography.nationalgeographic.com/photography/

Farkas János, Német szabolcs: Az Adriai-tenger élővilága, Bevezetés a tengerbilógiába

http://www.greenfo.hu/